AGYUNK ÉS A SZABAD GYÖKÖK
Életünk során fokozatosan veszítünk agysejtjeinkből, ám egy határon túl a működőképes idegszövet fokozott leépülése már komoly betegség jele. Ennek egyik lehetséges fő oka a szabad gyökök intenzív romboló hatása.
A miértre a válasz teljesen kézenfekvő. Az agyunk ugyanis messze a legtöbb oxigént igénylő szervünk, s ezáltal a leginkább veszélyeztetett is. Az öregedés folyamán a sejtek mitokondriumának antioxidáns (szabadgyökközömbösítő) aktivitása alábbhagy. Emiatt pedig a roncsoló oxigéngyökök az érzékeny sejtmembránokat, így a sejteket tönkre teszik. Tehát az antioxidánsoknak különösen fontos szerepük van a szervezet, így az agy öregedési folyamatában!
Agysejtjeink rohamos szétesését jobban megelőzhetjük, ha 30 éves kor felett nagyobb mennyiségben fogyasztunk kúraszerűen antioxidánsokat, mindenekelőtt C, Evitamint, licopint és bétakarotint. Az alvás és ébrenlétfázist helyreállító melatonin, valamint a Q10 elnevezésű koenzim is ezekhez a védőfaktorokhoz tartozik. Mivel ezek egymás hatását, hasznosulását fokozzák, célszerű őket kombináltan alkalmazni. Vagy Maximolt beszerezni, abban minden összetevő együtt van, így nem kell kombinálni.
Az, hogy mit eszünk, nem csak testi kondíciónk, hanem szellemi teljesítőképességünk szempontjából is rendkívül fontos. A "zökkenőmentes" agyműködéshez különösen nagy szükségünk van Bvitaminokra, elsősorban a B1-re, B2-re, B6-ra, a folsavra, és a B12-re.
A C-vitaminnak (aszkorbinsav) és az E-vitaminnak (tocopherol) központi idegrendszerünk munkájában és "karbantartásában" van nagy jelentősége. Ha ezekből nem juttatunk eleget a szervezetünkbe, súlyos, visszafordíthatatlan neurológiai funkcionális zavarokkal kell számolnunk. Agyaktiválóként hatnak egyes ásványi anyagok is; ilyenek a vas, a magnézium, a cink, a kalcium és a vörösréz.
Újdonságnak számít, hogy egy eddig figyelemre alig méltatott nyomelem, a bór a legújabb kutatások szerint javítja a koncentrációs készséget, feltehetően úgy, hogy aktiválja az agyban az "alfahullámokat".
Ez a ritka elem főként a szárított gyümölcsökben, valamint a dió és a mogyoróféleségekben van jelen. A "diákcsemege" (mandula, mazsola, dióés mogyorófélék keveréke) tehát jogosan viseli ezt a nevet.
A telítetlen zsírsavak közül különösen fontos a DHA (=decosahexaensav), amely az omega3 zsírsavakhoz tartozik. Evvel kapcsolatban gyakran a halolajkapszulák szedését javasolják, mivel ezekből közvetlenül juttatunk DHA-t a szervezetünkbe, bár az maga is képes ennek előállítására a linolsavból (bőségesen megtalálható például a lenmagban). Igaz, ez lassabb és kevésbé hatékony. Ráadásul az átalakítási folyamatot megzavarhatja bizonyos hatóanyagok (B6-vitamin, cink, magnézium) hiánya
Hurai Ági
